Címke: velencei-tó (1)

Tevékenységtérkép

2010.07.26. Hétfő

Nos, túl vagyunk az idei országos, vagyis inkább nemzetközi kispolski találkozón is. A rendezvény idén is hozta a tőle megszokott színvonalat. Ez évben sajnos úgy adódott, hogy csak egyedül jelentem meg, mivel Lilike még nem marad el idegen helyen, pláne három napot. De jövőre már 3-an megyünk. :) Eredetileg úgy volt tervezve, hogy csak szombat reggel megyek talira, de végül is sikerült ezt átmódosítani péntekre. Így aztán reggel 8 óra tájban csomagokkal felcuccolva elindultam Agárd felé. Az első tali kispolskis emberkékkel Soltra volt megbeszélve 9-re. Konkrétan Kecskemétről, Szolnokról, és Cegléd mellől érkeztek. 20 perces ácsorgás után be is futottak a megbeszélt helyre a Spar parkolójába. Kb. fél óra vásárolgatás, beszélgetés után 10-kor indultunk tovább Dunaföldvár és Dunaújváros érintésével (ahol csatlakozott még egy kispókos, Gaben személyében a csapathoz) a Velencei-tó felé. Gyorsan nem tudtunk haladni, mivel az egyik kisautóval 4 személy jött, és mivel az utastér tele volt, így a csomagjaik a tetőcsomagtartón kaptak helyet. Úgyhogy ez okból a maximum sebesség 70-75 km/h volt. Délre azért odaértünk a rendezvény helyszínére ahol a regisztrálás után számomra következett a sátor felállítása, amit idén is Ricsitől kaptam kölcsön. Igaz a felállítás nem sikeredett a legzökkenőmentesebben, de két "kolléga" is segített, így végül is nem maradtam fedett szállás nélkül :) Pénteken egész nap dög meleg volt, igazán csak a tóban lehetett elviselni a hőséget, ezért amikor csak tehettem benne voltam. Persze nem maradhatott el a szokásos éjszakai fürdőzés sem, ami szintén kellemes volt, pusztán csak a szúnyogok hada okozott kellemetlenséget kissé. Másnap ellenben az időjárás kezdett rosszra fordulni. Egész nap viharos szél volt, így, ha nem is fürödtünk, de azért el ütöttük az időt egyéb elfoglaltságokkal. Délután átvonultunk a szépségverseny helyszínére, ahol egymás mellé felsorakozva mindenki megcsodálhatta, és értékelhette is a másik autóját. Este 6-kor indult a szintén már-már hagyománnyá vált felvonulás. Szokás szerint megint megkerültük a tavat, jó volt látni a sok nézelődőt, ahogy kiálltak az utcára és mosolyogva, nevetve integettek nekünk. A kempingbe visszaérve ettünk egy nagyon finom babgulyást azoktató és családja jóvoltából, majd utána következett a versenyek eredményhirdetése, és este 11-kor a tombola. Kb. éjfél felé tértem nyugovóra, de nem tudtam egykönnyen elaludni úgy hogy közben a viharos erejű szél folyamatosan cibálta a sátrat. Éppen ezért már 3/4 6-kor ébren voltam, és rövid agyalás után úgy döntöttem sátrat bontok, mielőtt a szél teszi meg ezt. Persze közben leszakadt az ég is, úgyhogy fincsi volt szakadó esőben, és nagy szélben tevékenykedni. Éppen ezért úgy voltam vele, hogy ezek után már felesleges ott maradni, mivel szinte egész napra esőt mondtak. Úgyhogy 7-kor eldöntöttem: indulok haza. Már eljöttem egy 20 km-t, mikor telefonált rám Grosso, hogy az előző nap kölcsönadott emelő ott van még a kocsijában. Szóval irány vissza, majd 8 körül el tudtam indulni újból hazafelé. Egész úton ömlött az eső. 11-re haza is értem. Azért azt hozzáteszem, hogy nem úsztam meg idén sem lerobbanás nélkül. Szombaton ugyanis sikerült ledarálnom a menesztőről a fogakat, így autó sehova onnantól. Pont egy parkoló közelében történt, úgyhogy sikerült elgurulnom odáig. De, poén volt, hogy beálltam, és jött egy srác, hogy fizetős parkoló, úgyhogy fizetnem kellene, mondom neki, bocsi, de nem poénból gurultam oda, hanem mert nem mozdul az autó. Mikor meg is mutattam neki, hogy sebességbe téve csak daráló hang jön elő, akkor már mondta mosolyogva, hogy maradjak csak, nem gond. Szóltam Grossonak, hogy kéne egy kis segítség, és még odaért elbeszélgettünk a parkolóőr sráccal a taliról. Aztán mikor megérkezett a mester, 15 perc alatt meg is volt a csere - (még szerencse, hogy pont előtte vettem tartalékba menesztőt Szegeden a kispolskis boltban :) ) - és már robogtam is tovább, mint ha mi sem történt volna. :)
Összegezve ezer köszönet a találkozóért a szervezőknek, ismét kitettek magukért. Köszönet Grossonak és Tibeenek a szerelésért, Ricsinek a sátorért.